Mint azt előzőekben írtam, a II. világháború után úgy számban, mint minőségben erősen megcsappant a magyarországi dobermann állomány. A háború után főleg Gál Barna és Róbert Jenő próbálták megmenteni a megmaradt állományt.
A háború utáni első tenyésztők: Kregczy Waldemár ( Waldimóra) , Shultz Antal ( Városréti),Rácz Jenő ( Hadadi) Róbert Jenő ( Pálvölgyi ), és Varga András ( Dáma), kennelneveken tenyésztettek. 1955-ben a tenyésztők száma 32. A lehetőségekhez képest úgyszólván, csak beltenyésztésről beszélhetünk ebben az időben. Ebben az időben két iudegen vérű szuka került magyarországra egy USA diplomata révén. Nem sokat javítottak a tenyésztésben a minőségen. Mai fejjel úgy gondolom inkább két kiváló minőségű kan tudott volna többet és jobbat produkálni. 1960 után már többet esetleg még jobb kutyákat sikerült importálni. Ilyenek voltak, Bihari Ferenc Budapest. Haiko v. Wetterau kan kutyája, Kiss Sándor Orosháza, Ürgeháti kennel Arlett di Torra Mozza Olasz import szuka kutyája, Ficsór Ferenc Recsk Norma v. Dammberg, Osztrák import szuka kutyája, Andronikov György Nicky, Orosz import kan kutyája. Labos Istvánné Budapest, Fatma z Gori Przemislawa Lengyel import szukája, Turai József Aida z. Egal, Lengyel import szukája.
Az 1960 as évek vége felé, jelentősebb tenyészetek: mindenképpen Labos Istvánné Belvárosi kennel, Kiss Sándor Orosháza Ürgeháti kennel, Rozgonyi Dezső Budakalász, Felsőbudakalászi kennel,Szalay János Budapest, Csabagyöngye kennel, aki már akkor komolyan vette a munkakutyázást, leghíresebb munkakutyája Csabagyöngye Kata. (Tatyikám) Szőgyi Ottó Pécs, Mecsekhegyi dobermann kennel. S valószínű nem teljes a felsorolás.
Az 1970 es évek elejétől a következőkben próbálok információkat adni.
Kiss Sándor Ürgeháti Csini Baba nevű dobermann szukájával
Ürgeháti Miss Lady első tenyésztésű szukája
Arlett di Torre Mozza Olasz import szukája
A Hungária Dobermann Klub 2024. évi tervezett programjai ...